Morvai Krisztina: van egy álmunk

Van egy álmunk. Hogy Magyarország a magyaroké. Mégsem lesz a hazánkból második Palesztina, mégsem leszünk elszegényedett, véglegesen lecsúszott gyarmat. Kedves választóink, kedves jobbikosok, kedves magyar emberek!

Az álom mától valósággá vált. Az Önök bizalmából, hitéből, reményéből és szeretetéből megszületett és előretört az új erő. Önök a Jobbikra adott szavazataikkal esélyt adtak arra, hogy a szabadságukban, jogaikban és méltóságukban megtaposott magyar emberek végre felemelhetik a fejüket és alakítóivá válhatnak saját sorsuknak. Megőrizhetjük termőföldünket, kiharcolhatjuk a versenytársakkal azonos támogatás a magyar gazdáknak, megvédhetjük a magyar piacot az ideáramló, agyontámogatott, rossz minőségű külföldi élelmiszertől. Megszűntethetjük mindazokat a szabályokat, amelyek itt Magyarországon a külföldinek, a multinak lényegesen előnyösebb helyzetet biztosítanak, mint a magyar vállalkozóknak. S harcba szállhatunk azért, hogy a jogfosztott magyar munkavállalóknak jogaik legyenek, érdekvédelmük legyen, és tisztességes jövedelmük legyen.
Sokat gyaláztak bennünket ellenfeleink ebben a kampányban, de mi nem vagyunk megsértődve. Hívjuk és várjuk őket, hogy együtt valósítsuk meg a nemzet közös céljait az Európai Unióban és itthon is. Nem leszünk partnerek a Lisszaboni Szerződés elolvasás nélküli aláírásában, de partnerek leszünk az elszakított területeken lévő magyar testvéreink autonómiájának kivívásában, a magyar föld megvédésében, a magyarok vélemény-nyilvánítási szabadságában, és más emberi jogainak védelmében. Partnerei leszünk Európában mindazoknak, akik a bukott, velejéig romlott neoliberális rendszer helyére igazságosabb gazdaságot, igazságosabb világot szeretnének, akik a globális nagytőke helyett a Magunkfajták érdekeit támogatják, a kisgazdákét, kiskereskedőkét, családi vállalkozások tulajdonaiét, ápolónők, pedagógusok állami alkalmazottak érdekeit és értékrendjét. A világon mindenhol mi vagyunk többségben, a Magunkfajták, itt az ideje, hogy a mi érdekeink és értékeink érvényesüljenek a globális nagytőke, a multinacionális cégek, a bankok érdekei helyett. Tévedés ne essék: ez nem szélsőséges gondolkodás. Ez a többségi gondolkodás egész Európában és az egész világon.
Történelmi pillanatban kerülünk az európai politika középpontjába, s törekszünk arra, hogy igazságszerető és szabadságszerető magyarként élére álljunk az igazságosabb Európáért megvívandó harcnak. Hiszem, hogy mi magyarok nemcsak itt a saját hazánkban, de az Európai Unióban is történelmi küldetést kaptunk, az igazság és az emberi méltóság szolgálatában. Köszönjük minden választónak és minden segítőnknek, hogy húsz évvel az ún. rendszerváltás után végre új erő jelenhetett meg a magyar politikában és az Európai Unióban.
Köszönöm Vona Gábornak és a Jobbik elnökségének, hogy hittek és bíztak bennem, és párton kívüliként, nemzeti jogvédőként listavezetővé tettek.
Köszönöm a Jobbik minden munkatársának, az irodában dolgozóknak, a helyi alapszervezeteknek, mindazoknak, akik az összes aljas támadás és gyalázkodás ellenére töretlen hittel gyűjtötték a kopogtatócédulákat, ragasztották a plakátokat, szervezték az országjárást.
Köszönöm azoknak a Jobbikos barátoknak, akikkel sok ezer kilométert tettünk meg együtt az országjárásban, Kassai Eszternek és Szilvási Péternek, akik addig-addig járták az országot, míg meg nem kérték egymás kezét, augusztusban oltár elé is állnak. Köszönöm Dúró Dórinak és Novák Elődnek, akik a pártkapcsolatot már Eszteréket megelőzően párkapcsolattá alakították, s ez megsokszorozta erejüket a kampányban is. Köszönöm Misinek, Tamásnak, Andrásnak és Zsiráfnak, hogy minden vidéki utunkról biztonságban és épségben hazavezettek bennünket. Köszönjük azoknak a magyar vállalkozóknak, akik anyagilag támogattak bennünket.
A kissé rosszindulatú híresztelések ellenére nekem egyikőjük sem tűnt orosznak, sőt, nagyon-nagyon magyarnak tűntek. Nem tűntek MSZP-seknek, noha a Fidesz azt állította, hogy ők támogatnak minket. Nem tűntek Fideszeseknek, pedig az MSZP azt állította, hogy ők támogattak minket. Nemzeti radikálisoknak tűntek, akik úgy gondolják, hogy Magyarország a magyaroké, s itt az ideje, hogy az Európai Unióban, s itthon Magyarországon idegen érdekek helyett magyar érdekeket képviseljünk. Mert nekünk, Magunkfajtáknak csak ez az egy hazánk van. Végtelen hálával köszönöm 84 éves édesapámnak, Morvai Miklósnak, három lányomnak, Lilinek, Sárinak és Verának és a barátaimnak, hogy az egész kampány során tartották bennem a lelket. Köszönöm a Jóistennek, hogy küldetést adott és hozzá erőt.
Isten óvja és vezesse Magyarországot, Isten áldja mindazokat, akik eddig is hittek a Jobbik az új erő sikerében, s azokat is, akiknek a szíve csak most nyílik meg irányukban.

Morvai Krisztina